Olvasási idő a gyermekek számára: 8 percek
Volt egyszer egy szegény ember, Rák volt az ő neve. Ez a szegény ember egyszer bevitt a városba egy szekér fát, azt eladta egy doktornak. A doktor éppen asztalnál ült, mikor a fa árát kifizette s a szegény ember majd felfalta szemével a sok finom ételt, italt, mi az asztalon volt. Gondolta magában: hej, de jó dolga van a doktoroknak! Ha én is doktor lehetnék, bezzeg nekem is úri dolgom lenne, enném, innám egész nap, nem volna nálam boldogabb!
Mit gondolt, mit nem, elég az, hogy kérdi a doktortól:
– Ugyan bizony, nem lehetne-e belőlem doktor?
– Hogyne lehetne, felelt a doktor. Nincs annál könnyebb. Először is vegyen egy ábécés könyvet, azt; tudja kend, a melyikbe elől egy kakas van pingálva; adja el kend az ökrét, szekerét s vegyen rajta doktori ruhát s mindent, ami a doktorsághoz kell. Különösen pápaszemet el ne felejtsen venni kend. Akkor mutat még csak igazi doktort. Aztán csináltasson egy nagy táblát, arra írassa rá: Itt lakik a mindentudó doktor s ezt a táblát szegezze ki a kapujára.
Hazamegy a paraszt s utolsó betűig úgy tesz, mint a doktor tanácsolta. Bezzeg hogy híre ment a mindentudó doktornak hetedhét ország ellen, még azon is egy sánta arasszal túl. Hírét vitték mindenfelé, hogy tud Rák uram mindent, olyan titok nincs a világon, hogy ő ki ne találja. Nincs bizony.
Történik egyszer, hogy egy nagy úrnak ellopták a pénzét. Mikor már semmiképen sem találták, valaki elmondja a nagy úrnak, hogy van itt meg itt egy mindentudó doktor, úgy hívják, hogy Rák, ezt hozassa magához, majd megmondja, hogy hol a pénz. Nosza, kétszer sem mondatja ezt a nagy úr, befogat, mindentudó doktorhoz hajtat, bemegy hozzá, kérdi, igaz-e, amit róla beszélnek.
– Mind egy szóig igaz, mondotta Rák uram.
Egyszeribe megegyeznek s Rák uramat elviszik a nagy úr kastélyába, vele a feleségét is, ott mindjárt beültetik őket a legszebb szobába, asztalt terítnek, Rák uram s a felesége melléje telepednek. Ahogy leültek, jön az első inas egy tál étellel s Rák uram meglöki a feleségét.
– Itt az első.
Az inas majd kiejtette kezéből a tálat, úgy megijedt. Azt hitte, a mindentudó doktor azt akarta mondani: itt az első tolvaj.
Bezzeg ő volt a tolvaj, no meg a többi inas.
Kimegy az inas s mondja a többinek: – Végünk van! A doktor mindent tud. Amint beléptem, azt mondta a feleségének: ez az első!
A másik inas nem is akart bemenni, de mégis csak be kellett mennie. Ahogy belépett a tállal, Rák uram meglökte a feleségét:
– Ez a második!
Isten csudája, hogy az inas el nem ejtette a tálat, úgy megijedt.
– Végünk van, mondotta odaki, ez az ember csakugyan mindent tud. Mikor én beléptem, azt mondta: ez a második.
Éppen így járt a harmadik is.
A negyedik inasnak egy lefödött tálat kellett bevinni; bement az úr is, mert próbára akarta tenni, hadd lám, tudja-e a doktor, hogy mi van a tálban. Hej, izzadt szegény doktor, vakarta fejét s nagykínjában elsóhajtotta magát: no, szegény Rák!
– Úgy van, mondotta az úr nagy örömmel, – csakugyan rák van benne. Na most már hiszem, hogy azt is tudja, hol a pénz.
Azzal az úr kiment, de jöttek mindjárt az inasok, kihívták a doktort, közrefogták, s bevallották, hogy ők négyen lopták el a pénzt; részt adnak neki belőle, csak ne árúlja el őket. Meg is mutatták neki, hogy hová rejtették el a pénzt.
Azzal bement Rák uram a szobájába. Ott volt megint az úr s kérdezte: nos, mi ujság, doktor úr?
Rák uram leült az asztal mellé, elévette az ábécés könyvét, a homlokára feltolta a pápaszemet s mondta:
– Mindjárt megnézem ebben a könyvben.
Közben – hogy szavamat ne felejtsem – az ötödik inas elbújt a kemencében, hallani akarta, hogy vajjon csakugyan tud-e mindent a doktor. Rák uram elkezdte forgatni a könyvet előre, hátra, kereste a kakas képet. Jó sokáig nem találta a kakast s mérgesen ráütött a könyvre.
– Pedig itt vagy benne, elé kell kerűlnöd.
Az ötödik inas azt hitte, hogy róla van szó, kiugrott a kemencéből szörnyű ijedten s elkiáltotta magát: Csakugyan mindent tud!
Erre Rák uram becsapta a könyvet, elvezette az urat oda, a hová az inasok a pénzt rejtették, az úr is jól megfizette, az inasok is jól megfizették, alig birták el, annyi pénzt kapott.
Igy volt, vége volt, mese volt. Aki nem hiszi, járjon utána.
Learn languages. Double-tap on a word.Learn languages in context with Childstories.org and Deepl.com.Kontextus
Értelmezések
A mese nyelvészeti elemzése
A „Mindentudó Doktor“ című mesét a Grimm fivérek írták, és egy szegény parasztember történetét meséli el, aki Rák névre hallgat. Rák egy szekér fát ad el egy gazdag doktornak, és miközben a doktor ételének bőségét nézi, úgy dönt, hogy ő is szeretne doktor lenni, hogy hasonló kényelmet élvezhessen.
A doktor tréfásan tanácsot ad neki, hogy csak egy ábécés könyvet kell vennie, eladnia az ökrét és szekerét, és be kell ruháznia doktornak való ruhákba és eszközökbe, különösen pápaszembe. Rák követi a tanácsot, és hamarosan mindenki elhiszi róla, hogy egy mindentudó doktor. A hírét a távolabbi vidékekre is eljuttatják, és amikor egy gazdag úrnak ellopják a pénzét, Rákra bízzák, hogy megtalálja azt.
A mesében komikus fordulatot visz, hogy a szolgálók, akik ellopták a pénzt, félreértelmezik Rák megjegyzéseit, azt gondolva, hogy tud róluk. Végül felfedik titkukat, és Rák sok pénzhez jut, amit az úr és a szolgálók is adnak neki. A mese a szerencséről és a félreértésekről szól, és arról, hogyan válhat valaki okosabbnak tűnővé, mint amilyen valójában.
A „Mindentudó Doktor“ című mese, a Grimm fivérek tollából, többféle módon értelmezhető.
A tudás és megjelenés kapcsolata: A mese azzal kezdődik, hogy Rák gazda doktor akar lenni, mivel úgy gondolja, hogy az orvosok élete kényelmes és bőséges. Azáltal válik „doktorrá“, hogy vesz egy ábécés könyvet, egy doktori ruhát és pápaszemet. Ez rámutat arra, hogy a látszat alapján könnyen lehet valaki másnak tűnni, de a valódi tudás hiányzik.
Szerencse és véletlen szerepe: Rák gazda váratlanul kerül a tolvaj inasok elé, akik azt hiszik, hogy Rák valóban mindentudó, pedig csak a véletlenek és szerencsés egybeesések segítik őt. Ez rávilágít arra, hogy néha a siker vagy kudarc nem a képességeken, hanem a szerencsén múlik.
A hatalom és az autoritás kérdése: Rák úr úgy válik tekintélyes személlyé, hogy mások elhiszik róla a mindentudóságot. Ez arra utal, hogy sokszor az autoritás mögött nincs valós tudás vagy képesség, és az emberek hajlamosak elhinni, amit látni vagy hallani szeretnének.
Az emberi hiszékenység és önámítás: A mese szereplői könnyen elhiszik, amit Rák mutat vagy mond, anélkül hogy valódi bizonyítékot keresnének. Az emberek gyakran önámítás áldozatai is lehetnek, amikor egy helyzetet a saját elképzeléseiknek vagy vágyainknak megfelelően értelmeznek.
Ez a mese humoros formában mutatja be az emberi gyarlóságot és azt, ahogyan az emberek félreértelmezhetik az eseményeket, saját előítéleteik vagy vágyaik alapján. A mesék célja gyakran az emberi természet gyengeségeinek bemutatása és a tanulság közvetítése, ami itt is megjelenik ezekben az értelmezésekben.
A „Mindentudó Doktor“ című mese egy humoros történet, amely rávilágít a látszat és valóság közötti különbségre, valamint az emberek hiszékenységére és a véletlenek játékaiból adódó komikus helyzetekre.
A nyelvészeti elemzés során több érdekes vonás is megfigyelhető a mesében:
Stílus és Nyelvezet: A történet egyszerű, közérthető nyelvezettel íródott, amely jellemző a népmesékre. A dialógusok és leírások világosak és könnyen követhetőek. Számos köznyelvi kifejezés és fordulat szerepel benne, mint például „hej“, „nosza“, „bezzeg“, amelyek személyessé és élővé teszik a mesét.
Karakternevek és Szimbolika: A főszereplő neve „Rák“, amely különc és szokatlan név, ami önmagában is humorforrás. A mese során a név néha valós megjelenésként (rák az ételben) is szerepet játszik, ami tovább növeli a komikus helyzetek számát.
Humor és Ironikus Elemei: A mese tele van ironikus és humoros helyzetekkel, mint például a főhős szerencsés véletlenek sorozata révén válik „mindentudóvá“, noha valójában nincs különösebb képessége vagy tudása. Az inasok félreértései és pánikszerű reakciói szintén humorosak.
Morális Tanulság: Bár a történet szórakoztató célzatú, egyfajta tanulsággal is szolgál: a látszat gyakran csal, és a véletlen vagy a szerencse nagyban befolyásolhatja az emberek véleményét és viselkedését.
Összességében a „Mindentudó Doktor“ egy klasszikus népmese, amely szórakoztató módon mutatja be a hiszékenység és a véletlenek játékának világát, egyszerű nyelvezetével és humoros fordulataival.
Információk tudományos elemzéshez
Mutatószám | Érték |
|---|---|
| Szám | KHM 98 |
| Aarne-Thompson-Uther-Index | ATU Typ 1641 |
| Fordítások | DE, EN, DA, ES, FR, PT, FI, HU, IT, JA, NL, PL, RU, TR, VI, ZH |
| Björnsson olvashatósági mutatója | 36.6 |
| Flesch-Reading-Ease Index | 33.8 |
| Flesch–Kincaid Grade-Level | 11.7 |
| Gunning Fog Index | 14.9 |
| Coleman–Liau Index | 11.4 |
| SMOG Index | 12 |
| Automatizált olvashatósági Index | 6.8 |
| Karakterek száma | 4.192 |
| Betűk száma | 3.266 |
| Mondatok száma | 55 |
| Szavak száma | 707 |
| Átlagos szavak mondatonként | 12,85 |
| Több mint 6 betűs szavak | 168 |
| A hosszú szavak százaléka | 23.8% |
| A szótagok száma | 1.337 |
| Átlagos szótagok szavanként | 1,89 |
| Három szótagú szavak | 174 |
| Százalékos szavak három szótaggal | 24.6% |
