Olvasási idő: 6 percek
Volt egyszer egy eszes, furfangos paraszt, sokat lehetne mesélni a tréfáiról, de én itt most csak a legkülönbet mondom el: azt, hogyan tette egyszer bolonddá az ördögöt.
Úgy kezdődött a dolog, hogy a paraszt egyszer kint dolgozott napestig a földjén. Mikor bealkonyodott, hazafelé készült, de mint jó gazdához illik, mielőtt elindult, még egyszer körülnézett, rendben van-e minden. Hát ahogy így vizsgálódik, mi nem akad a szemébe? Valami villódzik a szürkületben: nagy halom parázs izzik a szántóföldje közepén. Igen elcsodálkozott, hiszen az előbb még nem volt ott semmi. Odaballagott megnézni, mi az.
Valódi tüzes zsarátnok volt, és egy kis fekete ördög kuporgott a tetején.
– Csak tán nem kincsen kotlasz? – kérdezte a paraszt.
– De bizony azon – felelte az ördög -, mégpedig nagy kincsen! Több abban az arany meg az ezüst, mint amennyit te egész életedben láttál!
– No, akkor jól van – folytatta a paraszt a beszélgetést -, a kincs az én földemben van, tehát az enyém.
– Nem bánom, tiéd lehet – állt rá az ördög -, de csak egy feltétellel: ha két esztendőn át nekem adod annak a felét, ami a földeden terem. Pénzem van dugig, aranyra-ezüstre akár rá se nézzek, de a föld gyümölcseit nagyon megkívántam.
A paraszt gondolkodott egy percig, aztán belement az üzletbe.
– Rendben van – mondta -, de hogy ne legyen vita az osztozkodásnál, egyezzünk meg: ami a föld alatt van, az az enyém, ami meg a föld fölött, az a tiéd.
Az ördögnek tetszett az alku, el is fogadta.
Igen ám, csakhogy az agyafúrt paraszt abban az esztendőben egyebet sem vetett, mint répát! Mikor eljött a szedés ideje, jelentkezett az ördög a részéért.
– Kaszát hozzak, vagy úgy téped puszta kézzel? – kérdezte a paraszt.
– Hogyhogy? – hüledezett az ördög. – A répát?
– Azt nem, csak a levelét! – mondta a paraszt. – Nem emlékszel az egyezségre? Ami fölül van, az a levele, azt mind elviheted.
Nekiállt, s nagy vígan szedegetni kezdte a földből a szép kövér répafejeket.
Az ördög dühösen vakarta az üstökét.
– Most az egyszer te jártál jól – füstölgött -, de jövőre nem ér a kikötésed; jövőre fordítva lesz: ami a föld alatt van, az enyém, ami a föld fölött, a tiéd. Megértetted?
A paraszt vállat vont, sodorított egyet a bajszán, hogy az ördög észre ne vegye valahogy a somolygását, és ráhagyta:
– Nekem úgy is jó, legyen a kedved szerint.
Az ördög morgott valamit, s elinalt. A paraszt meg fölszántotta a földjét, s az egészet bevetette tiszta búzával.
Mikor a gabona beért, nekiállt és mind egy szálig learatta. Épp az utolsó kévét hányta föl a kocsijára, mikor nagy dérrel-dúrral megjelent az ördög.
– Hohó! – kiabálta már messziről. – Hallod-e, hékás, hová viszed azt a búzát?
– Haza, a csűrömbe – mondta a paraszt.
– Hát nekem mit hagytál? – kérdezte az ördög.
– Mindent, ami a föld alatt van – hangzott a felelet.
És az ördög nem talált mást, mint a puszta tarlót. Rettenetesen megdühödött és egy sziklahasadékon át lerucskázott egyenest a pokol fenekére. Így lett a furfangos paraszté a kétesztendei termés is meg a kincs is.
Facebook 
Whatsapp 
Messenger 
Telegram
Kontextus
Értelmezések
A mese nyelvészeti elemzése
„A paraszt meg az ördög“ című mese egy klasszikus Grimm-történet, amely a paraszti furfang és az ördög becsapására épül. A történet központi szereplője egy ravasz paraszt, aki találkozik az ördöggel a saját földjén. Az ördög egy kincset őriz, de cserébe azt kéri, hogy két évig a föld termésének felét adja neki a paraszt.
A paraszt beleegyezik, és egy okos trükkel ügyesen átveri az ördögöt: először répát ültet, így az ördög csak a leveleket kapja, majd búzát termeszt, ahol az ördögnek a tarló marad. Az ördög tehetetlen haragjában visszatér a pokolba, míg a paraszt megszerzi mind a két év termését és a kincset is.
Ez a mese több tanulságot is hordoz: a találékonyság és a gyors gondolkodás gyakran segíthet túljárni a másik eszén, még akkor is, ha az illető látszólag hatalmasabb vagy ijesztőbb. A paraszt eszes trükkjei és helyzetfelismerése teszi lehetővé, hogy győzedelmeskedjen az ördöggel szemben.
A „A paraszt meg az ördög“ mese egy klasszikus példa a paraszti furfang és ész diadalára a természetfeletti erők felett. A történetben a paraszt ügyesen kijátssza az ördögöt, aki elbízta magát és azt hitte, hogy könnyen kicsalhatja a föld terméseit a paraszttól.
Az első évben a paraszt úgy egyezik meg az ördöggel, hogy ami a föld fölött van, az az ördögé, míg ami alatta, az a paraszté. Az ördög beleegyezik, azonban nem számít arra, hogy a paraszt répát vet, amelynek a lényegi része a föld alatt található. Az ördög így csak a leveleket kapja meg, míg a paraszt birtokolhatja a répafejeket.
A második évben az ördög fordítva egyezik meg: ami a föld alatt van, az az övé, a föld feletti rész pedig a paraszté. Ekkor a paraszt búzát vet, így az aratáskor minden hasznot ő húz, mivel a termés éppen a föld felett van, amit az ő része.
A mese tanulsága, hogy a leleményesség és az okos tervezés felülmúlhatja az erőt és a kapzsiságot. Ez a történet arra is emlékeztet, hogy néha a látszólag gyengébb fél is nyerhet, ha okos stratégiát alkalmaz. Ezen felül a mese szórakoztató módon mutatja be, hogyan lehet a szabályokat a magunk javára hajlítani, ha kellően ügyesek vagyunk.
A mese, „A paraszt meg az ördög“, egy klasszikus példája a ravaszság diadalának az erő és hatalom felett, amely sok népmesében megjelenik. Nyelvészeti szempontból több érdekes elemet is találhatunk benne.
Karakterek és párbeszédük: A negatív karakter, az ördög, és a pozitív, ravasz karakter, a paraszt, közötti párbeszéd tele van humorral és iróniával. A paraszt nyelvezete egyszerű és közvetlen, a szavai és tettei a furfangosságát tükrözik.
Stilisztikai eszközök: A mese tele van ellentétekkel és párhuzamokkal, különösen a „föld alatt“ és „föld fölött“ kifejezésekkel, amelyek az alku részleteit és a becsapás eszközeit képezik. Az ellentétek kifejezik a két karakter világának különbségeit és az átverés mesteri kivitelezését.
Általános tanulságok: A mese egy tanulságot közvetít, miszerint az ész és furfang sokszor legyőzheti a nyers erőt vagy hatalmat. Ez a didaktikus elem gyakori a népmesék világában.
Nyelvezet: Az egyszerű, közérthető nyelvezet, amelyet a mese használ, lehetővé teszi, hogy széles közönség számára élvezhető legyen. A kifejezések és szavak választása tükrözi a népmesei hagyományokhoz való szoros kötődést.
Összességében a mese nyelvészeti elemzése feltárja a ravaszság és az értelem ünneplését, miközben szórakoztat és tanít is egyben.
Információk tudományos elemzéshez
Mutatószám | Érték |
|---|---|
| Szám | KHM 189 |
| Aarne-Thompson-Uther-Index | ATU Typ 1030 |
| Fordítások | EN, ZH, ES, FR, RU, UA, CZ, PT, JA, DE, VI, TR, IT, PL, NL, RO, EL, DA, FI, SE, BE, BG, SK, SR |
| Björnsson olvashatósági mutatója | 37,9 |
| Karakterek száma | 3.001 |
| Betűk száma | 2.337 |
| Mondatok száma | 48 |
| Szavak száma | 480 |
| Átlagos szavak mondatonként | 10,00 |
| Több mint 6 betűs szavak | 134 |
| A hosszú szavak százaléka | 27,9% |
| Típus-token arány (TTR) | 0,554 |
| Mozgóátlagos típus-token arány (MATTR) | 0,802 |
| Szöveges lexikai diverzitás mértéke (MTLD) | 102,5 |
| Hapax legomena | 211 |
| Átlagos szóhossz | 4,88 |
| Mondathossz mediánja | 9,0 |
| Mondathossz 90. percentilise | 20,1 |
| Közvetlen beszéd aránya | 0,0% |
| Mondatkomplexitás | 1,65 |
| Kötőelemek | 16 |
| Referenciális kohézió | 0,005 |
| Szereplő-/névjelöltek | nincs |
| Szereplők együtt-előfordulási hálózata | nincs |
| Motívum-/címkejelöltek | Grimm fivérek |
