Olvasási idő: 15 percek
Élt egyszer egy szegény ember a négy fiával. Amikor a gyerekek fölcseperedtek, így szólt hozzájuk:
– Kedves gyermekeim, ideje, hogy kimenjetek a nagyvilágba, és valami hasznos mesterséget tanuljatok. Nekem nincs semmim, amit nektek adhatnék; magatoknak kell boldogulnotok az életben.
A fiúk elköszöntek az apjuktól, vándorbotot fogtak, és útnak indultak. Addig mentek, míg egy keresztúthoz nem értek.
– Itt el kell válnunk egymástól – mondta a legidősebb testvér -, négy irányba indulhatunk el innét, ki-ki menjen a maga útján: De fogadjuk meg, hogy mához négy esztendőre ugyanitt találkozunk. Addig pedig próbáljunk szerencsét; hátha visszük valamire a világban.
Megölelték, megcsókolták egymást, s a legidősebb északnak ment, a második délnek, a harmadik keletnek, a legkisebb meg nyugatnak.
Az a fiú, aki északnak indult, csakhamar találkozott egy emberrel.
– Hát te hová igyekszel? – kérdezte az ember.
– Valami jó mesterséget szeretnék tanulni – felelte a fiú.
– Tudod, mit? Gyere velem. Megtanítlak a tolvajmesterségre.
– Hogyisne! Semmi kedvem hozzá, hogy az akasztófán száradjak el.
– Attól ne félj! Nem arra akarlak én kioktatni, hogy másokat megkárosíts! Azt azonban megtanulhatod nálam, hogyan kerítheted birtokodba, amit senki emberfia nem tud megszerezni.
A fiú engedett a rábeszélésnek, beszegődött az emberhez, és olyan alaposan elsajátította nála a tolvajlást, hogy ha valamit megkívánt, az szinte ott is termett már a zsebében.
A második fiú délnek indult, nem sokáig vándorolt, hamarosan ő is találkozott egy emberrel.
– Hát te hová tartasz, mi a szándékod a nagyvilágban? – kérdezte az ő embere is.
– Azt én még nem tudom – felelte a fiú.
– No, akkor gyere velem, kitanítlak csillagásznak. Annál nincs jobb mesterség: a csillagász még a legrejtettebb titkokat is kifürkészi a messzelátójával.
A fiúnak tetszett az ajánlat; tüstént fölcsapott, s ment az emberrel csillagnézést tanulni. Mikor már eléggé jártas volt a tudományában, mestere egy messzelátót adott neki.
– Ezzel mindent megleshetsz, ami égen-földön történik – mondta, és útjára bocsátotta a tanítványát.
A harmadik fiú keletre tartott, és nemsokára találkozott egy vadásszal. Beállt hozzá, és az megtanította a mestersége minden fortélyára. Búcsúzáskor egy puskát adott ajándékba.
– Amit ezzel célba veszel, azt biztosan eltalálod – mondta a vadász, és szerencsés utat kívánt neki.
A legkisebb fiú nyugat felé bandukolt. Csakhamar őt is megállította egy ember, megkérdezte tőle, hová igyekszik, mi a szándéka.
– Mit szólnál hozzá, ha szabó lennél?
– Dehogy leszek! Hogy látástól vakulásig az asztal fölött görnyedjek, s ide-oda rángassam a tűt meg a vasalót? Azt már nem!
– Ostoba beszéd! Nálam egészen más szabómesterséget tanulhatsz, olyat amelyik kellemes is, tisztességes is, tiszteletre méltó is, amellett a konyhára is hoz.
A fiú ráállt a dologra, kitanulta a mesterség minden csínját-bínját. Mikor letelt az ideje, a mester egy tűvel ajándékozta meg.
Ezzel mindent összevarrhatsz ami az utadba kerül, akár olyan lágy mint a tojássárgája, akár olyan kemény, mint az acél. És amit összevarrsz, úgy egybeforr, mintha mindig is egy darabban lett volna.
Elmúlt a négy esztendő, és a kitűzött napon találkozott a négy testvér a keresztútnál. Nem győztek örvendezni, hogy újra épségben együtt vannak mind a négyen; mikor már eleget örültek, hazamentek az édesapjukhoz.
– Csakhogy hazahozott a szél! – fogadta őket az öreg vidáman.
A fiúk elmesélték neki, kivel mi történt, ki mit tanult a négy esztendőben. A ház előtt ültek egy terebélyes nagy fa alatt.
– Most kipróbálom, mit tudtok – mondta az apjuk. Felnézett a fára, és a második fiúhoz fordult: – Fenn a tetőn két ág közt látok egy cinkefészket. Hány tojás van benne?
A csillagász a fészek felé fordította a messzelátóját, s alighogy belenézett, nyomban ki is mondta:
– Öt.
Akkor az apa a legidősebb fiához fordult.
– Hozd le a tojásokat, de úgy, hogy a madár, aki rajtuk költ, ne vegye észre.
A furfangos tolvaj felkúszott a fára, kiszedte a madár alól az öt tojást, de úgy, hogy az semmit sem vett észre, és nyugodtan kotlott tovább, aztán át adta a tojásokat az apjának.
Az öreg egyet-egyet az asztal négy sarkára tett, az ötödiket középre rakta, és azt mondta a vadásznak:
– Lődd le egy lövéssel mind az öt tojást!
Az megcélozta a tojásokat, és egyetlen lövéssel kettélőtte valamennyit.
– Rajtad a sor – szólt az apa a legkisebbik fiúhoz -, varrd össze a cinkecsibéket, amik a tojásokban voltak, de úgy, hogy semmi bajuk ne legyen. Aztán varrd össze a tojásokat is.
A szabó előszedte a tűjét, és szapora öltésekkel munkához látott. Mikor elkészült, a tolvajnak megint föl kellett másznia a fára, és vissza kellett lopnia a tojásokat a kotlós cinke alá. A kis madár nem vett észre semmit, tovább kotlott a tojásain, és pár nap múlva kiköltötte a fiókáit, öt szép kis cinkét. Ott, ahol a szabó összevarrta őket, mindegyiknek piros csíkocska volt a nyakán.
– Derék legények vagytok, nem vesztegettétek hiába az időtöket dicsérte a fiúkat az öreg -, tisztességesen kitanultatok. Ha alkalmatok lesz megmutatni, mit tudtok, ország-világ csodájára jár majd az ügyességeteknek.
Nem sokkal ezután nagy riadalom támadt az országban. Minden falut bejárt, minden zugba elhatolt a rettenetes hír: egy sárkány elrabolta a királykisasszonyt.
A király éjjel-nappal búsult, s végül is közhírré tétette, hogy aki visszaszerzi a sárkánytól, feleségül kapja a lányát.
Ennek hallatára a négy testvér összetanakodott.
– Itt a jó alkalom: most megmutathatjuk, mit tudunk!
Elbúcsúztak az apjuktól, és mentek a király udvarába. De mikor a palota kapujához értek, a második fiú azt mondta:
– Megálljunk egy szóra, testvéreim! Előbb kikutatom, hol is van most a királykisasszony!
Belenézett a messzelátójába, nézett erre, nézett arra, egyszer csak fölkiáltott:
– Megvan! A tenger közepén ül egy sziklán. A sárkány előtte fekszik, és őrzi.
Most már aztán bekopogtattak a palotába, kihallgatást kértek a királytól.
– Uram királyom – mondták -, mi négyen vállalkozunk a királykisasszony kiszabadítására. Nem kérünk tőled mást, mint egy hajót, hogy érte mehessünk.
Amit kértek, nyomban meg is kapták. Tengerre szálltak, és addig vitorláztak, míg föl nem tűnt előttük a szikla.
A királykisasszony ott ült a szirten, a sárkány meg az ölébe hajtotta a fejét, és éppen aludt.
A vadász megcélozta a szörnyeteget, hanem aztán csüggedten leengedte a fegyverét.
– Nem lőhetek rá – mondta -, eltalálnám a királykisasszonyt is, és azon nyomban vége volna az életének.
– Akkor rajtam a sor, majd én segítek a dolgon – szólt a tolvaj. Felkúszott a sziklára, és kilopta a sárkány feje alól a királylányt. Az iszonyú vadállat nem vett észre semmit, vígan horkolt tovább.
A tolvaj beszállt a hajóba a királylánnyal, és boldogan vitorláztak hazafelé mind az öten. Jó messze jártak már, amikor a sárkány fölébredt álmából. Ide-oda kúszott a sziklán, kereste a királykisasszonyt, de hiába, sehol sem találta. Erre nagy dühösen fölemelkedett a magasba, csapkodott, verdesett szörnyű haragjában, s egyszer csak megpillantotta a tengeren az imbolygó hajót. Nagyot hördült haragjában, és pár perc múlva már ott fújtatott, ott prüszkölte a szikrát a fejük fölött a levegőben. Éppen le akar: csapni rájuk, de a vadász felkapta a puskáját, megcélozta, és szíven lőtte.
A sárkány tüstént kiadta a páráját, fordult egyet a levegőben, és belezuhant a tengerbe. Hanem ez az irgalmatlan nagy test estében ízzé-porrá zúzta a könnyű kis vitorlást!
A hajótörötteknek szerencsére sikerült elcsípniük néhány szál deszkát; abba kapaszkodtak, s úgy hányódtak a nagy vízen. Csakhogy a szabó se volt ám rest! Előszedte a tűjét, cérnáját, s azon sebtében összefércelte a deszkákat. Egykettőre elkészült a tutaj, felpattant rá, sorra kihalászta a roncsokat és olyan ügyesen összeöltötte őket, hogy csakhamar ott libegett előttük hibátlanul, útra készen a hajójuk.
Most már aztán minden baj nélkül hazavitorláztak.
A király azt sem tudta, hová legyen örömében, amikor viszontlátta édes-kedves gyermekét. Csak akkor hökkent meg egy kicsit, amikor a négy kérőre esett a tekintete.
– Derék munkát végeztetek – mondta -, állom a szavamat: egyikőtökhöz hozzáadom a lányomat. De hogy melyik lesz a férje, azt döntsétek el egymás között ti.
Nosza, nagy tusakodás kerekedett a testvérek közt, mert hát mindegyik jogot formált a királylányra.
– Ha én meg nem látom, hol van, soha meg nem találjátok – mondta a csillagász.
– Mit ért volna a te híres messzelátód, ha én ki nem lopom a sárkány feje alól! – szólt a tolvaj.
– Az igaz, de a sárkány mindnyájatokat királylányostul széttépett volna, ha az én golyóm szíven nem találja – jelentette ki a vadász.
– De ha én össze nem varrom a hajót, mindnyájan szánalmasan belevesztetek volna a tengerbe!
– Egyforma joga van mind a négyeteknek – szólt közbe a király. – De mind a négyen mégsem vehetitek feleségül! Ezért a legjobb, ha nem lesz egyikőtöké sem. Jutalmul azonban mind a négyen kaptok egy-egy részt a birodalomból.
A testvéreknek tetszett a döntés.
– Mégiscsak jobb, ha békességben élünk, mint ha acsarkodunk egymásra – mondták.
Mindegyik kapott hát egy-egy nagy birodalmat, és boldogan éltek az apjukkal, míg meg nem haltak.
Facebook 
Whatsapp 
Messenger 
Telegram
Kontextus
Értelmezések
A mese nyelvészeti elemzése
A „A négy fortélyos testvér“ a Grimm fivérek egyik meséje, amely az összetartásról, a tanulásról és a találékonyságról szól. A történet egy szegény ember négy fiáról szól, akik különböző mesterségeket sajátítanak el, majd az elnyert tudást közösen használják fel egy fontos küldetés során: a királykisasszony megmentésére a sárkány karmaiból. A mese a testvéri kapcsolatok erősségét, az egyéni képességek fontosságát és az együttműködés erejét hangsúlyozza. Végül a testvérek nemcsak a királylány megmentésében, hanem a későbbi jutalomként kapott birodalmak igazgatásában is sikerrel boldogulnak, tanúbizonyságot téve arról, hogy a szerzett tudás és a közösen elért eredmények miatt boldog és teljes életet élhetnek.
„A négy fortélyos testvér“ című Grimm mese többféleképpen is értelmezhető, és ezen értelmezések különböző tanulságokat hordozhatnak:
Önállóság és Felnőtté Válás: A mese elején a négy testvér elhagyja otthonát, hogy mesterséget tanuljon. Ez a lépés a felnőtté válás és az önállósodás jelképe, ami arra tanít, hogy mindenkinek saját útját kell járnia az életben, és saját erejéből kell megoldania a kihívásokat.
Különleges Képességek és Összefogás: A testvérek különböző szakmákban és képességekben jeleskednek, melyeket végül összefogva használnak a királykisasszony megmentésére. Ez azt sugallja, hogy a különböző képességek és tudás egyesítése hatékonyabban vezet a sikerhez, mint az egyéni próbálkozások.
Egyenlőség és Igazságosság: Bár mindegyik testvér egyformán hozzájárul a királykisasszony megmentéséhez, senki sem tulajdoníthatja magának a teljes érdemet. A király döntése, hogy mindegyikük osztozzon a birodalmon, az egyenlőség és az igazságosság elvének fontosságát hangsúlyozza.
Mesterségek Fontossága: A történet bemutatja a mesterségek különleges és egyedi értékét, legyen az tolvajlás (pozitív kontextusban), csillagászat, vadászat vagy szabászat. A mese rávilágít arra, hogy minden szakmának megvan a maga helye és fontossága a társadalomban, és hogy a különböző mesterségek tökéletesíthetők és kombinálhatók nagyobb célok eléréséhez.
Békés Megoldás: A mese végén a testvérek békésen megosztoznak a jutalmon, ami arra utal, hogy a békés megoldások és kompromisszumok hosszú távon előnyösebbek, mint a konfliktusok és viták.
Ezen értelmezések tükrözik a mese mélyebb tanulságait, amelyeket az olvasók különböző élethelyzetekben alkalmazhatnak.
A „Négy fortélyos testvér“ című mese nyelvészeti elemzése során több érdekes jelenséget figyelhetünk meg a Grimm fivérek szövegében.
A mese klasszikus három részből áll: bevezetés (expozíció), bonyodalom és megoldás (denouement). A történet egy szegény ember négy fiáról szól, akik mesterséget tanulnak, majd az együtt elért sikereik által tesznek szert elismerésre és jólétre.
Szereplők és jellemzők: Tipikus mesefigura a szegény ember és az okos, fortélyos testvérek. Mindegyik testvér egyedi mesterséget tanul meg, amely képesség a mese előrehaladtával fontos szerepet játszik.
Nyelvezet és stílus: A mese nyelvezete egyszerű és közérthető, a szöveg narratív stílusú, amely könnyen követhető mind a fiatal, mind az idősebb olvasók számára. A párbeszédek segítenek a cselekmény dinamikájának fenntartásában.
Motívumok: A mesében megjelenő motívumok közé tartoznak az utazás, tanulás, próbák, a családi összetartás és az igazságosság. A testvérek különböző útjai és mesterségei a különböző életutakat és képességeket szimbolizálják.
Mesebeli attribútumok: Számos varázslatos elem is található a mesében, mint például a különleges képességek (tolvajlás, csillagászat, vadászat, szabóság), valamint a sárkány és a megmentésre váró királykisasszony.
Tanulság és üzenet: A mese végi megoldás, ahol egyik testvér sem veheti feleségül a királykisasszonyt, de mindannyian részt kapnak a birodalomból, az együttműködés, az igazságosság, és a testvéri szeretet fontosságát hangsúlyozza. A történet pozitív üzenettel zárul, amely hangsúlyozza a békés együttélés és a közös öröm értékét.
A Grimm fivérek meséje nemcsak szórakoztató, hanem pedagógiai célt is szolgál, miközben a jellegzetes mesei elemekkel és szimbólumokkal dolgozik, amelyek azóta számos kulturális kontextusban felbukkannak.
Információk tudományos elemzéshez
Mutatószám | Érték |
|---|---|
| Szám | KHM 129 |
| Aarne-Thompson-Uther-Index | ATU Typ 653 |
| Fordítások | EN, ZH, ES, FR, RU, CZ, PT, JA, DE, KO, VI, TR, IT, PL, NL, DA, FI, BG, SK, SL, SR, NO |
| Björnsson olvashatósági mutatója | 43,8 |
| Karakterek száma | 9.138 |
| Betűk száma | 7.332 |
| Mondatok száma | 121 |
| Szavak száma | 1.372 |
| Átlagos szavak mondatonként | 11,34 |
| Több mint 6 betűs szavak | 446 |
| A hosszú szavak százaléka | 32,5% |
| Típus-token arány (TTR) | 0,522 |
| Mozgóátlagos típus-token arány (MATTR) | 0,832 |
| Szöveges lexikai diverzitás mértéke (MTLD) | 176,9 |
| Hapax legomena | 546 |
| Átlagos szóhossz | 5,35 |
| Mondathossz mediánja | 10,0 |
| Mondathossz 90. percentilise | 19,0 |
| Közvetlen beszéd aránya | 0,0% |
| Mondatkomplexitás | 1,96 |
| Kötőelemek | 59 |
| Referenciális kohézió | 0,006 |
| Szereplő-/névjelöltek | nincs |
| Szereplők együtt-előfordulási hálózata | nincs |
| Motívum-/címkejelöltek | Grimm fivérek |
